A Bükk-hegység
A Bükk Magyarországon a legek hegysége. A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, amely itt közel 100 ezer hektáron terül el, és amelyet ezzel Magyarország legnagyobb összefüggő erdőségeként tartanak számon.
A Bükk Magyarország legmagasabb átlagmagasságú hegysége (50db csúcsa emelkedik 900 méter felé). A 100 legmagasabb csúcsából 59 a Bükkben található! A legtöbb (>1000) ismert barlang itt található. A legtöbb forrással is ez a hegység rendelkezik.
Legmagasabb csúcsa a 960.8 méter magas Szilvási-kő. A második legmagasabb csúcsa a Kettős-bérc északi csúcsa 958.2 méter, a harmadik pedig az Istállós-kő 958.1 méterrel (2014-ig ez számított a Bükk csúcsának). Érdekesség, hogy csak 2014-ben igazolták a legmagasabb csúcsot, holott már az 1960-as években a katonai térképeken is ezek az adatok szerepeltek. A Bükk hegység középső része 1977 óta nemzeti parkká nyilvánított terület.
A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. Éves átlagos légszennyezettsége 1-2%. A fennsík a Bükk hegység központi részének tekinthető. 7-800 méteres magasságával körülbelül 20 négyzetkilométeres területével Magyarország legnagyobb és legmagasabban fekvő karszt-fennsíkja.
A Bükköt a méretei miatt részekre osztjuk, hiszen átlóban - Kazincbarcika-Eger átló - 85 km-es. ( Kb. 60km x 60km -es a hegység. ) Ráadásul egyes részei tulajdonságaiban teljesen elütnek a többi résztől.
Jelmagyarázat:
1: Nagy-Fennsík
2: Kis-Fennsík
3: Északi-Bükk
4: Keleti-Bükk (Bánya-Bükk)
5: Bükkhát
6: Nyugati-Bükk
7: Déli-Bükk
8: Bükkalja
